1. úgy húz (meg) valakit, valamit, hogy az lejjebb levő helyre kerül. lehúzza az ágat; ▸ lehúzza a vécét ▸ lehúzza a labdát | <súly v. más erő> lefelé húz. lehúzza az örvény.

2. kissé nép <kutya valakit> ruhájába v. testébe harapva nem enged tovább menni. | ▸ majd lehúz valakit

3. rég deresre húz. | biz (több személy) valakit hasra fektetve (a fenekén) elver.

4. (t. n. is ) biz (ütést) rámér valakire. lehúz egy pofont.

5. valami alacsonyabb (szellemi v. élet- stb. ) szintre kényszerít valakit. lehúzza műveletlen környezete.

6. húzva levesz valamiről. lehúzza a terítőt az asztalról. | <ruhaneműt, lábbelit> levet. | <bőrt> lenyúz. | biz leborotvál. (sebtében) lehúzta a szakállát. | valakit húzva leszállni kényszerít vhonnan. lehúzza a kocsiról a vendéget.

7. ▸ bort lehúz | <italt> egy hajtásra megiszik.

8. nyomda <képet, szöveget kliséről, szedésről stb. > sokszorosító eljárással elkészít. ▸ lehúzza a klisét a szedést

9. ipar ideiglenesen, nagyjából befest valamit.

10. (t. n. is ) ritk biz <járandóságból> levon (valamennyit).

11. biz versenyben megelőz valakit. lehúzta ellenfelét.

12. biz szigorúan ( és elfogultan) megbírál. nagyon lehúzták a darabját.

13. biz <valamennyi időt> (fárasztó) munkában, szolgálatban v. fogságban eltölt. tíz évet húzott le a bányában.

1. az ember és az állatok testét külső rétegként borító szövetek összessége. ▸ bőrig ázik | <kif-ekben a testi épség, ill. az élet jelképeként.> félti a bőrét; ▸ nincs jó bőrben rossz bőrben van ▸ nem szeretnék a bőrében lenni ▸ saját bőrén érez tapasztal valamit ▸ valakinek a bőrére megy a dolog ▸ a bőrt is lehúzza valakiről | biz pejor <kif-ekben az érzékenység, a szemérem jelképeként.> ▸ nincs van bőr az arcán, a képén vastag bőre van

2. lenyúzott ( és kikészített) állatbőr. bőrbe köt. | (jelzőként) ebből készült. bőr aktatáska. | sp biz futball-labda. rúgják a bőrt.

3. némely gyümölcs vékony héja. a barack bőre. | ritk fiatal fa vékony kérge. a fűzfa bőre.

4. folyadék, pép felszínén kül. lehűléskor keletkező hártyaszerű réteg. a kávé bőre.

5. ritk biz öltözet, ruha.

6. ▸ jó bőr ▸ még a bőre alatt is pénz van ▸ nem fér a bőrében ▸ majd kiugrik kibújik a bőréből ▸ húzza a bőrt a fagyon

[ fgr ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. testéről; külsejéről, felületéről, területéről v. a tetejéről le v. el. [jön] a piacról; [leesik] a fáról.

2. némely hely(iség)ből, vmely intézményből ki, el, ill. onnan, tőle eredően. [jön] a konyháról, a rendőrségről. | <helynévhez.> pécsről. | valami színhelyéről. az előadásról [jön].

3. a jelzett távolságban levő hely(zet)ből. tíz méterről [lő].

4. vmely időpontról, időszakról eredően. tegnapról [való].

5. valakitől, valamitől eredően. apjáról [maradt]. | valamiről mint kiindulási pontról. 10 fokról [20 fokra emelkedik].

6. valaminek az alapján. mozgásáról [felismeri]; jó boráról [híres].

7. <vonzatként.> [beszél, érdeklődik, vélekedik] az emberekről.

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.